2023. júl. 17.

Lord of mysteries - 3. FEJEZET - MELISSA


Miután megerősítette tervét, Zhou Mingrui azonnal úgy érezte, mentális mankóra tett szert. Félelme és nyugtalansága mind elméje egy távoli szegletébe söpörte.
Csak ezután volt kedve alaposan tanulmányozni Klein emlékfoszlányait.
Zhou Mingrui felállt, és elzárta a cső szelepét. Nézte, ahogy a fali lámpa fokozatosan elhalványul, amíg a láng ki nem alszik, majd visszaült. Miközben tudat alatt a revolver sárgaréz hengerével babrált, megnyomta a feje oldalát. Lassan felidézte emlékeit a bíborra festett sötétben, mintha ő lenne a legfigyelmesebb néző a moziban.
Talán annak eredményeként, hogy egy golyó áthaladt a fején, Klein emlékei olyanok voltak, mint az összetört üveg. Nemcsak az emlékek nem voltak egybefüggőek, hanem sok pont volt, ami egyértelműen hiányzott. Például emlékek arról, hogyan jelent meg nála a gyönyörű revolver, hogy öngyilkos lett-e, vagy megölték-e, valamint a „Mindenki meg fog halni, beleértve  engem is” szavak jelentését a jegyzetfüzeten, vagy hogy részt vett-e, két nappal az eset előtt bármiben.
Nemcsak ezek az emlékek töredeztek meg, hanem pár más hiányzó darab is. Ugyanez volt még a tudás esetében is, amelyet tudnia kellett. A jelenlegi helyzet fényében Zhou Mingrui úgy vélte, hogy ha Klein visszatér az egyetemre, nem valószínű, hogy le tudja tenni a diplomát. Ez annak ellenére történt, hogy néhány nappal ezelőtt anélkül hagyta el az egyetemet, hogy egy kicsit is pihent volna.
Két nappal később részt kell vennie a Tingeni Egyetem történelem tanszékének interjújában…
A Loen Királyi egyetemen végzett hallgatóinak nincs hagyománya, hogy az alma materben maradjanak… Mentora ajánlólevelet adott neki a Tingeni Egyetemre és a Backlund Egyetemre is…
Az ablakon keresztül Zhou Mingrui némán figyelte a vörös hold nyugaton való lenyugvását. A Hold fokozatos süllyedése addig folytatódott, amíg halvány fény nem ragyogott keletről, aranyszínűvé festve a horizontot.
Ebben a pillanatban zűrzavar támadt a lakásban. Hamarosan léptek zaja közeledett az ajtaja felé.
"Melissa ébren van... Tényleg olyan pontos, mint mindig." - Zhou Mingrui elmosolyodott. Klein emlékei miatt Melissát látva úgy érezte, mintha tényleg a húga lenne.
Viszont nincs húgom… - Azonnal ellentmondott magának.
Melissa különbözött Bensontól és Kleintől. Alapfokú tanulmányait nem az Evernight egyháza által kínált vasárnapi iskolai órákon fejezte be. Amikor elérte az iskoláskort, a Loen Királyság elfogadta az „Alapoktatási törvényt”. Létrehoztak egy általános és középfokú oktatási bizottságot, amelyet speciálisan finanszíroztak, növelve a királyság iskolázottsági szintjét.
Kevesebb mint három év alatt, azzal a feltevéssel, hogy számos egyházi iskolát leépítenek, sok állami általános iskola jött létre a vallássemlegesség elvének szigorú megőrzése érdekében. Ezzel megakadályozták, hogy az oktatás belekeveredjen a Lord of Storms, az Evernight Goddess és a Steam és Machinery istene közötti konfliktusokba.
Összehasonlítva a vasárnapi iskolával, amely mindössze heti egy rézpennybe került, egy állami általános iskola heti három penny költsége meglehetősen drágának tűnt. Előbbi azonban csak minden vasárnap, míg utóbbi heti hat nap oktatást biztosított. Összefoglalva, az ár olyan alacsony volt, hogy szinte ingyenes volt.
Melissa különbözött a legtöbb lánytól. Fiatal kora óta élvezte az olyan dolgokat, mint a fogaskerekek, rugók és csapágyak. Ambíciója az volt, hogy gőzgépszerelő legyen.
A kultúra hiányában szenvedő Benson, aki ismerte az oktatás fontosságát, éppúgy támogatta huga álmait, mint Klein egyetemi tanulmányait. Hiszen a Tingeni Műszaki Iskola csak középfokú oktatásnak számított. Nem kellett nyelviskolába vagy állami iskolába járnia több tudásért.
Tavaly júliusban a tizenöt éves Melissa sikeres felvételi vizsgát tett, és beteljesítette álmait, hogy a Tingeni Műszaki Iskola gőz- és gépipari osztályának tanulója legyen. Így a heti tandíja kilenc pennyre emelkedett.
Mindeközben Benson cégét megviselte a déli kontinens helyzete. Mind a profit, mind az üzleti tranzakciók terén drasztikusan visszaesett. Az alkalmazottak több mint egyharmadát elbocsátották. Munkája megtartása és megélhetésük fenntartása érdekében Benson csak nehezebb feladatokat tudott vállalni. Gyakrabban kellett túlóráznia, vagy olyan helyekre kellett mennie, ahol nehéz a munkakörnyezet. Ez volt az, amivel az elmúlt napokban lefoglalták.
Nem arról volt szó, hogy Klein nem gondolt arra, hogy segítsen megosztani bátyja terheit, hanem hogy közembernek született, és felvették egy átlagos nyelviskolába, erős hátrányát érezte származásának, amikor beiratkozott az egyetemre. Például, mint az északi kontinens összes nyelvének eredete, a feysac ősi nyelve olyasvalami volt, amit a nemesek és a gazdag osztály minden gyermeke már fiatalon megtanult. Ezzel szemben csak az egyetemen került vele először kapcsolatba.
Iskolai pályafutása során sok hasonló vonatkozással szembesült. Klein majdnem mindent beleadott, és gyakran késő éjszakáig fennmaradt, és korán kelt, amivel alig tudta utolérni a többieket, így végül átlagos eredménnyel érettségizett.
A bátyjával és a húgával kapcsolatos emlékek élénken motoszkáltak Zhou Mingrui fejében egészen addig amíg a kilincs gomja el nem fordult. Csak ekkor ébredt fel, és eszébe jutott, hogy épp a revolverrel babrál a kezében.
Ez egy félig szabályozott árú!
Megijeszti a gyerekeket!
És még mindig ott van a seb a fejemen!
Amikor Melissa bármelyik pillanatban megérkezhetett, Zhou Mingrui a halántékához nyúlt, és sietve kihúzta az íróasztal fiókját, majd bedobta a revolvert, mielőtt visszacsapta volna.
"Mi történt?" - Melissa kíváncsian nézett végig rajta, miután hallotta a csapkodást.
Még mindig fiatal volt. Annak ellenére, hogy nem evett sok tápláló ételt, az arca vékony és kissé sápadt volt ugyan, viszont a bőre csillogó maradt, ahogy egy fiatal lányhoz illik.
Amikor Zhou Mingrui látta, hogy huga barna szemei ​​ránéznek, erőszakkal összeszedte magát, és felkapott egy tárgyat a keze ügyéből, mielőtt nyugodtan becsukta volna a fiókot, hogy elrejtse a revolver létezését. A másik kezét a halántékára tette, a textúra megerősítette, hogy a sebe már begyógyult!
Elővett egy ezüst szőlőlevél zsebórát, és finoman megnyomta a tetejét, amitől a fedele felpattant.
A testvérek apjának képe volt. Ez volt a legértékesebb tárgy, amit a császári hadsereg őrmestere hagyott hátra, de használt cikk lévén, az utóbbi években gyakran előfordult, hogy időről időre meghibásodott, még akkor is, ha egy órakovácsot kért a javításához. Ez zavarba ejtette Bensont, aki szívesen vitte magával a státuszának emelésére, így végül hazadobták.
Azt kell mondaniuk, hogy Melissának talán van tehetsége a gépezetben. Miután felfogta az óra mögött rejlő alapelveket, kölcsönkért pár szerszámokat a Műszaki Iskolából, hogy a zsebórával babrálhasson. Nemrég még azt állította, hogy megjavította!
Zhou Mingrui az óra nyitott fedelére nézett, és látta, hogy a másodpercmutató nem mozdul. Öntudatlanul elcsavarta a felső gombot, hogy felhúzza a zsebórát.
Azonban hiába tekerte fel néhányszor, nem hallotta a feszülő rugók hangját. A másodpercmutató mozdulatlan maradt.
– Úgy tűnik, megint elromlott. A hugára nézett, miközben próbált beszédtémát találni.
Melissa kifejezéstelen pillantást vetett rá, és fürgén odalépett, hogy elvegye a zsebórát.
Megállt egyhelyben, és felhúzta a zsebóra tetején ülő gombot. Néhány egyszerű fordulattal felcsendült a másodpercmutató ketyegése.
A gomb felhúzása általában nem az idő beállítására szolgál… - Zhou Mingrui arckifejezése azonnal elsötétült.
Ebben a pillanatban megszólalt egy harang egy távoli katedrálisból. Hatszor kondult, távolinak és éterinek hangzott.
Melissa félrehajtotta a fejét, hogy meghallgassa, és még egyszer felhúzta a gombot. Ezt követően elforgatta, hogy szinkronizálja az időt.
– Most már semmi baja – mondta egyszerűen, érzelmek nélkül. Ezután visszanyomta a felső gombot, és visszaadta a zsebórát Zhou Mingruinak.
Zhou Mingrui zavartan udvariasan viszonozta a mosolyt.
Melissa szúrós pillantást vetett bátyjára, mielőtt megfordult, hogy a szekrényhez sétáljon. Elvette a piperecikkeket és a törölközőt, mielőtt kinyitotta az ajtót, hogy távozzon. A nyilvános mosdó felé tartott.
Miért volt az arckifejezése lenéző és lemondó?
Ez egy retardált testvér iránti szeretet és aggodalom pillantása?
Zhou Mingrui lehajtotta a fejét, és kuncogott. Egy kattanással lecsukta a zsebóra fedelét, mielőtt újra kinyitotta.
Megismételte ezt a műveletet, miközben tétlen gondolatai egy kérdésre összpontosultak.
Klein hangtompító nélkül öngyilkos lett. Nos, egyelőre öngyilkosságnak fogom tekinteni. Öngyilkosságának elég nagy felfordulást kellett volna okoznia; Melissa azonban, aki csak egy falal odébb volt, egyáltalán nem vette észre.
Túl mélyen aludt? Vagy Klein öngyilkosságát kezdetben rejtély övezi?
Katt! - A zsebóra kinyílt. Katt! - A zsebóra becsukódott… Melissa visszatért a mosakodásból, és látta, ahogy bátyja tudatalattija folyamatosan nyitja és zárja a zsebórát.
Tekintete ismét elkeseredetten csillogott, ahogy édes hangon így szólt: - "Klein, vedd ki az összes maradék kenyeret. Ne felejts el ma venni frisset. Hús és borsó is kell. Hamarosan elkészül az interjúd. Készítek neked birkahúst borsóval párolva."
Miközben beszélt, kimozdított egy kályhát az egyik sarokból. Egy faszénnel felforralt egy fazék forró vizet.
Mielőtt a víz felforrt volna, kinyitotta a szekrény legalsó fiókját, és kivett belőle egy kincsnek tűnő dobozt – egy doboz gyengébb minőségű tealevelet. Körülbelül tíz levelet dobott az edénybe, és úgy tett, mintha igazi tea lenne.
Melissa két nagy csésze teát töltött, miközben két szelet rozskenyeret osztott meg Zhou Mingruival a tea mellett.
Nincs belekeverve fűrészpor vagy túlzott glutén, de ízetlen… Zhou Mingrui még mindig gyengének érezte magát, és éhezett. Kényszerítette magát, hogy lenyelje a kenyeret a teával, miközben legbelül panaszkodott.
Melissa néhány perccel később befejezte az evést. Miután megigazította fekete haját, amely a mellényéig ért, Zhou Mingruira nézett, és így szólt: - "Ne felejts el friss kenyeret vásárolni. Csak nyolc fontra van szükségünk. Az idő meleg, így a kenyér könnyen megromlik. Ezenkívül vásárolj birkahúst és borsót. Ne felejtsd el megvenni!"
Valójában aggodalmát fejezte ki unalmas bátyja iránt. Még egyszer meg is kellett ismételnie, hogy hangsúlyozhassa… - Zhou Mingrui mosolyogva bólintott.
"Rendben."
Ami a Loen Királyság fontját illeti, Zhou Mingrui, Klein izommemóriáját párosította az övével. Úgy vélte, hogy ez közel fél kilogramm volt ahhoz képest, amihez hozzászokott.
Melissa nem mondott többet. Felállt, és rendbe tette a környezetét. Miután elpakolta az utolsó darab kenyeret az ebédhez, felhúzott egy rongyos fátyolsapkát, amit az anyjuk hagyott hátra, felkapott egy saját maga varrott táskát, amiben a könyvei és írószereit szállította, és indulni készült.
Nem vasárnap volt, így egy egész napos órákon kellett részt vennie.
A lakásukból a Tingeni Műszaki Iskolába a séta körülbelül ötven percig tartott. Voltak nyilvános lovaskocsik, amelyek kilométerenként egy fillérbe kerültek, a határ négy penny volt a városban, és hat penny a város szélén. Pénz megtakarítása érdekében Melissa idő előtt elment, és gyalog ment az iskolába.
Néhány pillanattal azután, hogy kinyitotta a főajtót, megállt, és félig hátranézett majd azt mondta: "Klein, ne vegyél túl sok birkahúst vagy borsót. Benson talán visszajön vasárnap. Ó, és ne feledd, csak nyolc fontra van szükségünk kenyérből."
"Rendben. Persze," - felelte Zhou Mingrui ingerülten.
Ezzel párhuzamosan néhányszor megismételte a „vasárnap” szót a fejében.
Az északi kontinensen egy év hasonlóképpen tizenkét hónapra oszlott. Minden évben 365 vagy 366 nap volt. Egy hét hasonlóképpen hét napra oszlott.
A hónapok felosztása csillagászati ​​megfigyelések eredménye volt. Ez arra emlékeztette Zhou Mingruit, hogy egy párhuzamos világban él-e. Ami a napok felosztását illeti, az a vallás eredménye volt. Ennek az az oka, hogy az északi kontinensnek hét ortodox istene volt – az örök lángoló nap, a viharok ura, a tudás és a bölcsesség istene, az örökkévaló istennő, a Föld Anyja, a harc istene, valamint a gőz és a gépek istene.
Zhou Mingrui, ahogy a huga becsukta az ajtót és távozott, hirtelen felsóhajtott. Gondolatai hamarosan a szerencsefokozó szertartásra összpontosultak.
Sajnálom, nagyon szeretnék hazatérni…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Régi Logó

Régi Logó