Discord

 Mostantól elérhető a Discord szerver is a bloghoz. Mindenkit szívesen látunk! Előreláthatólag így minden olvasó könnyebben értesülhet az új fejezetek felől! Alább találhatjátok a discord linket:

https://discord.gg/XXyWhVMfuu

Információ

 Kedves olvasók!

Van lehetőség az oldaltól e-mailt kapni, mikor kikerül, egy új fejezet. Ha szeretnétek ezzel a lehetőséggel élni, akkor arra szeretnélek kérni titeket, hogy küldjetek egy üzenetet az egyik űrlapon, és amint lehet, már megy is a levél, amin keresztül a blog kéri, hogy engedélyezd, hogy had küldjön neked üzenetet az épp megjelenő fejezetekről, illetve információkról.

Köszi hogy elolvastad :)

Közvélemény kutatás!

 Kedves olvasók! 

Tudom, hogy egy időre eltűntem a blogról, de most kezdtem el az egyetemet és egyedül vezetem ezt a blogot. Viszont úgy tűnik, hogy lassan tudok magamnak összekaparni némi időt, hogy valami fordításnak nekiálljak. 

Így arra szeretnélek kérni titeket, hogy írjatok itt kommentben, hogy mit szeretnétek látni az oldalon legközelebb. Ez hatalmas nagy segítség lenne részemre, mivel nem tudok egyedül dönteni, hogy mit is szeretnétek jobban olvasni akkor, amikor ráértek. 

ORV 6. fejezet

A fizetős szolgáltatás indítása (5)

Az emberek pánikba estek, amikor meglátták a vagonban körös-körül ugráló rovarokat.

- H-Hé! Miért tetted ezt?…

Míg néhányan értetlenül bámultak csupán, a gyorsabb észjárásúak már felém is kezdtek nyomulni.

– Te rohadék!

- …Jobb lenne, ha minél előbb megtalálja őket... Ugyanis már csak három perc van hátra.

Ezek a szavak tettek csak be igazán. Az emberek úgy rohangáltak a metró ülései között mindenfelé, mint az eszüket vesztett vadállatok.

- Megszereztem! Aaack!

A szerencsések öröme, mikoris megszereztek egy rovart, valamint az őket ért ezutáni rosszindulatú támadások miatt, a kocsi kaotikussá vált.

- Hé, miért tetted ezt? Nem adhattad volna csak oda nekik a rovarokat?

Visszanézve láttam, hogy Kim Namwoon feláll.

 Óvatosan válaszoltam neki, aki felém közeledett: 

- 12 ember maradt.

–… huh?

– Három rovar maradt a gyűjtőhálóban.

Kim Namwoon egy pillanatra összeráncolta a homlokát, majd mielőtt beszélni kezdett szélesen elmosolyodott: - 12-ből 3? Hahahaha! Igen. Nem mindegyik tud túlélni? Szóval ezért dobtad el azt a dolgot?

- Igen.

– Na ne nevettess.

- …?

- Egy józan ésszel rendelkező ember ezért nem tenne ilyesmit. - Kim Namwoon mosolya csak szélesebb lett. - Mondd meg őszintén. Csak látni akartad ezt a jelenetet, nem?

Eszembe jutott az a Kim Namwoon, akit a Túlélés módjaiból ismertem.

Ebben a pillanatban egy üzenetet hallottam a fejemben: [Exkluzív képesség, „Karakterlista” aktiválva.]

Ezután kinyílt egy ablak a szemem előtt. Még mindig nem tudtam pontosan, mi a tulajdonságom, de az előttem lévő ablakra néztem.

[Karakter információ]

[Név: Kim Namwoon.

Kor: 19

Csillagkép-támogatás: Nincs (jelenleg két csillagkép érdeklődik a személy iránt).

Privát attribútum: Chuunibyou (általános)

Exkluzív készségek: Szokatlan alkalmazkodóképesség Lv. 3, Késsel történő harc Lv. 1, Feketítés Lv. 1

Összesített statisztika: Gyorsaság Lv. 3, Erő Lv. 4, Állóképesség Lv. 6, Varázserő Lv. 4

Összesített értékelés: Egy chuunibyou, akit egy különleges alkalom megfeketített. Javasoljuk, hogy ne keveredjen vele összetűzésbe.]

A túlélés módjaiban megjelent chuunibyou többsége öngyilkos lett, mert nem tudták elviselni a valósággá vált rémálmot. Az előttem lévő chuunibyou, Kim Namwoon azonban más volt.

Ő volt a Téveszmés Démon, Kim Namwoon. A fiatalember, aki később ezen a becenéven vált ismertté, nem egy közönséges chuuni volt.
Ez a fiatalember már régóta várt a világ pusztulására, és „szokatlan sebességgel” alkalmazkodott ehhez a világhoz.

- Mit szólnál hozzá, ha egy csapatot alkotnánk csak mi ketten? Na? - Az a fiatalember most ajánlatot tett nekem.

[Kim Namwoon karakternek jó benyomása van Önről.]

[A „Kim Namwoon” karakterrel kapcsolatos ismeretei egyre jobban bővülnek.]

Azonnali túlélésem garantált volna, ha kezet fognék Kim Namwoonnal. Ha nem olvastam volna a Túlélés módjait, talán egy kicsit másképp döntök.

– Sajnálom, de szeretek egyedül lenni.

— Igazán? Hmm, ez sajnálatos. - Kim Namwoon egyszerűen csak végignyalta az ajkát, és közelebb lépett hozzám. - Akkor félre tudnál lépni? Van egy közös ügyem azzal az idős hölggyel a hátad mögött.

Szavait hallva hátranéztem, és láttam, hogy a vérző, főldön kuporgó nagymama már alig lélegzik.

– Mit akarsz csinálni?

– Muszáj ezt kérdezned?

– Nem fogsz el inkább egy bogarat?

– Miért fognék el egyet is? - Kim Namwoon nevetett. – Már van előttem egy rovar.

Éreztem Kim Namwoon gyilkos auráját. A karakterét, aki csak a regényben létezett, élénk őrültséggel a szemében nézett szembe velem. Ezért egy kicsit meg is ijedtem.

Kim Namwoon valóban olyan volt, amilyennek elképzeltem.

[A 'Kim Namwoon' karakter megértése enyhén csökkent irányodba.]

- Mit nézel? Nem fogsz gyorsan félrevonulni?

– Ez nehéz ügy.

- Mi?

– Nem lépek félre.

- Haha, most az igazságosság apostolát fogod utánozni? Több személyiséged van talán? - nem válaszoltam neki.

Sötét árnyék kúszott lassan Kim Namwoon arcára, és csillogó szemei ​​egyre hidegebbek lettek. – Nem, várj csak egy percet! Odadobtad a hálót, hogy ezt csináld. Ezt tervezted az elejétől fogva? Igazán?

“…”

- Meg akarod menteni a nagymamát? Hahaha! Elképesztő! Igazán elbűvölő! Nem? Igazam van?

Még mindig nem válaszoltam neki. Ahogy alaposan végigmértem ezt a fickót, régi emlékek bukkantak fel bennem újra.

- Ah! Kiderült, hogy te vagy az az ember, akit a legjobban utálok. Minden vén barom egyforma.

Azok az emlékek ugráltak a szemem előtt mikor csalódott voltam a könyvet olvasva ez miatt a fickó miatt.

[A 'Kim Namwoon' szereplő megvet téged.]

- Mit mondtál?

Megfontoltam az időzítést, és lehajtottam a fejem, elkerülve az öklöt, amely még azelőtt repült el a fejem felett, hogy a szavaimnak véget vetettem volna.

– Ó, nem is rossz!

Annak ellenére, hogy tudtam, hogy közeleg, forróságot éreztem a fejem felett. Nem hétköznapi ütés volt.

[Feketítés Lv.1]

Kim Namwoon egész testéből sötét aura emelkedett ki. Ez volt a 'chuunibyou' attribútum kizárólagos képessége.

Ritkaság volt az első forgatókönyv vége előtt felszabadítani egy képességet, de Kim Namwoon-on már megmutatkozott egy képesség. Megvolt az oka annak, hogy a főszereplő beszervezte őt, a pszichopata természete ellenére.

Puff!

Miután eltalálta, a jobb vállam görcsbe rándultam. Nem nyerhettem ellene ha továbbra is így küzdök.

…Használjam most „azt”? - ránéztem az órára, amikor hallottam egy üzenetet.

[A „Kim Namwoon” karakterrel kapcsolatos ismeretei egyre jobban bővülnek]

[Közel jár az exkluzív „Mindentudó Olvasó Nézőpontja Lv.1” készség használati feltételeihez.]

Mindentudó Olvasó nézőpontja? Mi volt ez?

[A „Mindentudó Olvasó nézőpontja” exkluzív készség használati feltételei Lv. 1 elérve!]

Kim Namwoon ökle elszalasztott engem, és a földet érte.

- Haha, mi?! Csak nem lettem erősebb?

Halvány ökölnyom maradt a földön. Kim Namwoon apránként felismerte jelenlegi erejét.

Kwang! Kwang! Kwang!

Az ököl, amely egyetlen ütéssel el tudott törni egy csontot, folyamatosan a földet érte. Kim Namwoon csalódott volt, és nem tudott uralkodni az indulatain. – Ó, miért nem üthetlek meg?

Persze nem tudott megütni. Mindez a második képességemnek volt köszönhető.

[Exkluzív képesség, Mindentudó Olvasó nézőpontja Lv. 1 aktiválva!]

Amint ez a képesség aktiválódott, úgy tudtam megfigyelni Kim Namwoon támadási irányát, mintha a belső gondolataiban olvastam volna. Például így…

[ Jobb oldal. ]

Gyorsan a másik oldalamra fordultam.

[ Jobb szem. ]

Aztán gyorsan lehajoltam és elkerültem a repülő öklét.

– Nagyon ügyes vagy abban, hogy nem ütnek meg!

Indokolatlan volt az ellentámadás, mert szörnyű voltam a sportban, de legalább a legtöbb támadást elkerülhettem.

[ Bal comb. ]

Ez elég volt az idő húzásához. A legfontosabb az volt, hogy időt nyerjünk. Először elkerültem Kim Namwoont, és a levegőben lévő órára mutattam. – Két perc van hátra, kölyök.

A megszorongatott Kim Namwoon felváltva nézett rám és a nagymamára. – A fenébe!

A választás pillanatában Kim Namwoon tekintete a nagymamára esett.

Kénytelen voltam megragadni a nagymamát és oldalra gurulni. Ha a nagymama meghal, Kim Namwoon tisztázza a forgatókönyvet. Nem számít, hogy mi lesz, de ezt a fickót egyáltalán nem akartam a következő forgatókönyvben látni.

– Haha, tudtam, hogy így fogsz tenni. -  amikor Kim Namwoon kivett valamit a táskájából, baljós érzésem támadt.

Egy penge csillant meg a fluoreszkáló fényben. Ez egy hordozható MacGyver kés volt. Elfelejtettem. Ez a személy egy megrögzött katonai otaku volt.

Swiiik-

Kapcsolódás történt a technikai készség „Késharc” és az erősítő készség, a „Feketekedés” között. A penge iránya nyilvánvaló volt.

[ Szív.]

Ez egy olyan támadás volt, amelyet akkor sem lehetett elkerülni, ha tudtam az irányt. Szóval gyors ítéletet hoztam. Ha nem tudtam elkerülni a támadást, jobb volt, ha lehetőség szerint minimális sebzést okozó helyre irányítom.

Chiiiik! 

A penge nem sokkal, de elkerülte a szívemet, és mély vágást ejtett a vállamon.

Fájt. Nagyon fájt. Perzselő fájdalom terjedt szét a bőrömben. A látásom megremegett, és úgy éreztem, közeledik a halál.

– Haha, most halj meg!

A forgatókönyv végéig hátralévő idő 1 perc 30 másodperc volt. A nagymama felé pillantottam. Sajnáltam a nagymamát, de most tényleg ezt kellett használnom.

- Chungil Gimnázium, 2. évfolyam, Kim Namwoon. Egy kérdésem van hozzád.

- …Mi?

– Szerinted a rovartojás élőlény?

Kivettem a zsebemből annak a szöcske holttestét, akit korábban megöltem. A kövér tojászsák egyértelműen bőséges volt. Valami pukkanás hangja hallatszott, és valami folyadék ömlött ki. Az undorító érzés átterjedt a kezemen, amikor meghallottam egy üzenetet.

…….
[Megöltél egy élőlényt.]
[100 érmét szereztél további kompenzációként.]
[Megöltél egy élőlényt.]
[100 érmét szereztél további kompenzációként.]
…….

Rengeteg üzenet bombázta a fülemet.

Kim Namwoon a homlokát ráncolta. - Rovartojás? Mit beszélsz itt hirtelen? Próbálod vesztegetni az időt?

- Azt hiszem.

- Honnan tudhatnék ilyesmit? Mindig aludtam a biológia órákon. - Kim Namwoon a véres vállamra nézett, és boldogan felnevetett. - De van egy dolog, amit biztosan tudok. Tudod mi az?

- Micsoda?

– Mindjárt meghalsz! - Kim Namwoon megmozdította a svájci kését, mielőtt válaszolhattam volna. Ez egy olyan támadás volt, amelyet nehéz volt elkerülni.

[Nagy számú érmét szereztek be! Szeretnéd megnézni az érmehasználati tippeket?]

Kihagytam a fülembe vágó magyarázatot. Nem kellett hallgatnom, amikor már tudtam a tartalmát.

- Nem, te fogsz meghalni – köptem ki, miközben magamban még valamit motyogtam.

[2700 érmét fektettek be az „állóképességbe”.]

[Állólépesség Lv. 1 -> Állóképesség Lv. 10]

[Az állóképességed drámaian megemelkedett!]

[A tested tartóssága nagymértékben megnövekedett!]

Kim Namwoon kése a szívembe hatolt. Pontosabban úgy nézett ki, mintha áthatolt volna rajta.

A bőröm olyan volt, mint a szilárd szikla, és csak egy karcolás maradt rajta.

Kim Namwoon szemei ​​azt mutatták, hogy elképedt. - Hogyan?

- Megmondom a helyes választ a kérdésemre. A válasz: a tojás élőlény.

- M-Mi?

- Az ívási időszakban a szöcskék több mint 100 tojást tojnak le egyszerre.

- Tojás, élőlény, 100…

Sajnos az információ jelentésének megértésére hátralévő idő túl rövid volt a rossz agyú iskolás fiú számára.

- Mit mondasz?

- Már nem számít, ha nem érted. Egy perc van hátra.

Most a félelem bukkant fel Kim Namwoon szemeiben. - Aaaah! Meghalsz! Meghalsz!

A kés a nyakam felé mozdult. Nem is vettem a fáradságot a támadás elleni védekezésre.

Kakakang!

Ez azért volt, mert a terület sebezhetőbb volt, mint a mellkas? A seb kicsit mélyebb volt, mint korábban, de még mindig nem fájt nagyon.

– Kim Namwoon.

Kim Namwoon mögött olyanok álltak, akik még mindig mászkáltak és rovarokat kerestek, valamint olyanok is, akik hajlandóak voltak egymásnak ártani a saját túlélésükért cserébe.

- Igazad van. Ugyanolyan ember vagyok, mint te.

Talán megmenthettem volna néhány embert.

- A szart! Miért nem halsz meg?! Miért nem halsz meg?!

55 másodperc… 50 másodperc… 45 másodperc…

A kés folyamatosan csak karcolásokat hagyott hátra maga után a testemen. Vér folyt, de a penge nem tudott a bőr alá hatolni. 30 másodperc volt hátra, amikor Kim Namwoon kinyitotta a száját. Ledobta a kést és letérdelt elém.

– M-Ments meg!

25 másodperc.

- Mentsen meg! Kérem! Segítsen!

- Miért kellene ezt tennem?

20 másodperc.

- A-Az emberek élete fontos! Ez nyilvánvaló!

- Ez a régi világ szabálya volt. Pontosan úgy van, ahogy mondtad. Egy új világhoz új törvények kellenek.

10 másodperc.

- Nem akarom, nem akarom! Nem akarok meghalni! Aaaaaaack!

5 másodperc.

Kim Namwoon hangos sikoltozással rohant felém, és a szememre célzott. Abban a pillanatban, amikor a kést a retinámba próbálta belefúrni…

[A megadott idő lejárt.]

Hangos hang hallatszott, és Kim Namwoon feje felrobbant.

[A fizetett elszámolás megkezdődik.]

Kim Namwoontól kezdve az emberek feje mindenhol felrobbant. Egy kettő három négy…

A szétrobbanó fejek olyanok voltak, mint egy új korszakot hirdető tűzijáték. Kissé örömmel, egy kis bűntudattal és egy titokzatos érzéssel néztem a jelenetet.

Miért? Miért voltam olyan nyugodt az előttem álló látványtól? Mintha csak egy regényt olvastam volna.

[124 élőlényt öltél meg.]

[Megölt élőlények: egy szöcske, 123 szöcsketojás.]

[Ön nem ellenálló élőlényeket ölt meg, így a megszerzett érmék száma felére csökken.]

[6200 érmét szereztek be!]

[A statisztika szinttel feljebb használt érmék száma automatikusan levonásra kerül.]

[Összesen 3500 érméd van.]

[A „tömeggyilkos” címet túlzott gyilkolással szerezték meg.]

A kocsi elsötétített ablakán láttam az arcom.

Olyan arc volt, amit még soha nem láttam, annak ellenére, hogy életem során számtalanszor belenéztem a tükörbe. Letöröltem a vért az arcomon. De a vér nem tűnt el a tükörképem arcáról.  Kiderült, hogy vér az ablakon van.

Kkiiik.

Megremegett a szerelvény, és a vonat újra elindult. Az ismerős zaj betöltötte a teret.

Hamarosan fény áradt be, és a sötétség eltűnt az ablakokból. Megérkeztünk a 3-as vonal felszíni földi szakaszához, Apgujeong és Oksu közé.

Az ablakon kívül feltárult a Han folyó és Szöul.

- Ahh. - valaki felnyögött. Mély megkönnyebbülést rejtő nyögés volt, hogy túlélték.

Azonban nem kellett sok idő ahhoz, hogy ennek a nyögésnek a jelentése megváltozzon. - AH, ah!…

Az ablakon kívüli táj már nem az általuk ismert Szöul volt. Füst és por szállt fel a romvárosból.

A Han folyó hidai összeomlottak. Maga a Han folyó vörös volt a katonák holttesteitől, míg a ledőlt épületek között egy szörny taposott el egy K1 harckocsit, akárcsak egy játékot.

[1. fő forgatókönyv – Az érték igazolása, véget ért.]

[300 érmét szereztek alapdíjként.]

[100 érmével csökkentették a jutalmat a csatornahasználati díj miatt.]

[Megkezdődik a további kompenzáció elszámolása.]

Egy világ elpusztult, és egy új világ pedig megszületett.

…És én voltam az egyetlen olvasó, aki tudta ennek a világnak a végét.